A cikksorozatom előző részében felhívtam a figyelmedet arra, hogy az utazás egy folyamat, ami holisztikus szemléletmódot igényel. Részletesen megosztottam veled, hogy milyen szempontokat érdemes figyelembe venned akkor, amikor a családi utazást tervezed és hasznos tanácsokat, bevált megoldókulcsokat javasoltam a stresszmentes csomagolásra. A blogsorozat mostani, második részében magáról az utazásról lesz szó annak érdekében, hogy ne nyűglődésként, hanem kalandként éljétek meg.
Az utazás alatt az legyen a célod, hogy a gyermek figyelmét az őt körülvevő világra tereld. Azaz amikor autóval utaztok, ne azzal foglalkozzon a kicsi, ami a kocsin belül van, hanem azzal, ami azon kívül.
4 pontban gyűjtöttem össze azokat a módszereket, amik nálunk már beváltak
- A lányok mindig hozzák magukkal az utazásra a kis hátizsákjukat, amiben van egy kis könyv, egy plüss és egy innivaló. Ehhez egész út során hozzá tudnak nyúlni, játszani tudnak velük.
- Az utazás elején nem kezdünk el beszélni, csak hagyjuk, hogy elfoglalják magukat. Kinéznek az ablakon és maguktól veszik észre a vonatot, az elsuhanó fákat, a reppenő madarat. Segítsünk nekik észrevenni a környezetben megbújó egyéb állatokat! („A póznákat figyeld, ott szokott ülni a sólyom!” „Az erdő szélét figyeld, ott láthatsz szarvast!”) Ha mi akarjuk felhívni a figyelmüket valami érdekességre, csak olyat mutatunk, amit biztosan észrevesznek. Ha térfelet, vagy oldalt mondok („Nézz balra, ott egy nagy torony!”) akkor megkopogtatom az ablakot azon az oldalon, vagyis hangjelzést párosítok egy tér-irány mellé.
- Amikor megunják a nézelődést, elkezdünk beszélgetni, szójátékokat játszani, barkóbázni. Jöhetnek ilyenkor a találós kérdések, a mondókák, az énekek.
- Az első megálló előtt zenét vagy hangos mesét hallgatunk, a pihenő után pedig kezdődhet minden elölről. Remek dolog az is, ha fejből mesélünk a gyermekeinknek, esetleg ők találnak ki történeteket, de természetesen olvashatunk könyvből is.
Dupla olyan hosszú utazásra készüljetek
Az utazás is felkészülést és tervezést igényel a részetekről, ugyanis be kell látni, hiába szeretnétek minél hamarabb megérkezni, a gyermekek nem bírnak ki annyi időt az autóban, mint a felnőttek. Kisgyermekkorban a gyerekek nem csak azt tanulják meg, hogy a nyaralás mekkora élménnyel jár, hanem az utazás folyamatát, kultúráját, fortélyait is. Megfelelő időt és energiát kell rászánni erre, törekedni kell arra, hogy ez mindenki számára öröm, ne pedig feszültség legyen. Ezeket vedd figyelembe indulás előtt:
- Az utazás gyerekkel dupla annyi ideig tart.
- Egy alvásidő essen az utazás idejére!
- Az autóban ne ebédeljetek vagy vacsorázzatok. Szálljatok ki a kocsiból egy pihenőnél, hagyjátok, hogy a gyermekek szaladjanak, pisiljenek is egyet!
- Minden pihenés legalább 20-30 percig tartson! Ennyi idő kell ugyanis a test számára, hogy az ülőpozíciót „elfelejtse”.
- Ha tudod, hogy a gyermekednek 10-12 óra között van a kifejezetten aktív ideje, csak azután induljatok el. Vagy ha tudod, hogy délután zsizseg inkább, akkor térjetek le az autópályáról, tegyetek egy kis kitérőt a közeli játszótérre, hogy kitombolhassa magát.
Ne feledd, nem mindig lesz ilyen nehéz! Ahogy nő a gyermek, úgy fog csökkenni a megállók ideje és gyakorisága.
A nyaralás azonban még csak most kezdődik, hiszen az utazás végén megérkeztek a célállomásra. A blogsorozat harmadik, záró részében arról lesz szó, hogy a vakáció ideje alatt, hogyan érdemes élményeket gyűjteni és ezeket hogyan tudjátok úgy feldolgozni, hogy emlékekké alakuljanak át.