A november számomra mindig egy különleges váltás. Megérkezünk az év utolsó nagy ívéhez, amikor lassan minden a befelé figyelésről, a fénygyújtásról és a várakozásról szól. A hónap fő tevékenysége az Adventre készülés – és amikor ezt kimondom, látom magam előtt a gondterhelt anyai arcokat, a gondolatbuborékokba zárt feladathalmokat. Pedig nem kell, hogy erről szóljon a november, és könnyen megteheted az első lépést ezért: döntsd el, hol kapjon helyet az adventi naptár.
Fontos, hogy olyan pontot találjunk a lakásban, amely központi, mégis nyugodt – és amit tudunk nélkülözni 26 napig. Az adventi naptár ugyanis több, mint naponta kibontott apróság. A gyerekeim születése óta egészen új értelmet kapott. Rájöttem, hogyan támogatja az egész családot: nemcsak segíti a várakozást, hanem rendszert, ritmust és kapaszkodót is ad a decemberi kavalkádban.
1. Tanítja a várakozást.
Az adventi naptár érezhetően, kézzel foghatóan (mindennapi bontogatás) és vizuálisan (fogynak a zsákok) jól láthatóan mutatja, hogy egyre közelebb kerülünk a karácsony ünnepéhez.
Nekünk, felnőtteknek pedig abban segít, hogy lássuk, mennyi időnk maradt, hol tartunk a készülődésben.
2. Biztonságot teremt.
A gyermek számára mélységesen megnyugtató, ha minden évben ugyanaz a naptár kerül ki. Az ismétlődés biztonságot ad – otthonosságot.
3. Segíti a lelassulást.
A naptárba érdemes meglepetések helyett (vagy mellett) olyan közös tevékenységeket tenni, mint:
sütés, ajándékkészítés, vásárlás, dekorálás, vasárnapi gyertyagyújtás. Olyan tevékenységeket és programokat, amelyeket mindenképpen meg kellene csinálnunk.
Ezzel a naptár nem nyomás, hanem kapaszkodó, amely a család ritmusát tartja.
Nálunk minden évben 24 cetlire írtam fel a terveket. Amikor a lányok kibontották, aznap este a hátoldalra feljegyeztem: “bejött-e vagy sem”, mennyire működött az ötlet. A következő évben ezeket elővettem, átolvastam, és új cetlik készültek – új jegyzetekkel.
Ez a 7 éven át tartó fejlődő folyamat hozta létre az Adventi kártyacsomagot, amelyet idén már Te is használhatsz, ha szeretnéd. 🥰
Évről évre felmerül bennünk a kérdés: “Korai? Fogja érteni? Élvezni?” Ebben az esetben is életkoronként máshogy élik meg a tartalmát, nézzük mikor, hogyan:
Ebben az időszakban nekünk nagyobb segítség a naptár, mint amennyire neki érthető. A “holnap” fogalmát még nem érti, de érzékszervein keresztül elraktározza az emlékeket: illatokat, fényeket, hangokat, érzéseket, érzelmi állapotokat. Ezek adják a varázslatot, és a közös élmény, hogy együtt bontogatjuk a naptárt.
DE nélkülünk nem bontogatja, nem jelent számára még semmit. Azonban a következő éveket megalapozza és rengeteget ad neki a mi nyugodt ritmusunk, amit a naptár ad. Kiváló lehetőség nekünk, hogy kialakítsuk az, új, gyerekes ünnepi szokásainkat.
Már megérti, hogy minden nap érkezik valami és ez izgalomban tartja, figyeli napról napra és nélkülünk is kéri, emlékszik rá. Emellett nehezen kontrollálja még magát, ha rajta múlna, egy nap alatt kibontana mindent – éppen ezért ez a várakozás tanulásának időszaka.
Könnyen kiborulásba vagy vitába torkollhatnak a bontogatások, de az is előfordulhat, hogy egy-egy nap megfeledkezik róla vagy nem akarja kibontani, mert aznap nyugalomra vágyik. A sok közös tevékenység és az ismétlődő szokások, illatok, most is segítenek.
Ez a legvarázslatosabb időszaka a naptár használatának. Már várja, mikor kerül ki, mert beépült a szokás az emlékeibe. Már érti az idő múlását, izgatottan várja napról napra és nélkülünk is számon tartja. Képes várakozni, tud „csak egyet nyitni”. Már várja a szokásokat, feladatokat, az ismétlődést, ami biztonságot nyújt neki.
Ebben a korban könnyen átesünk a ló túloldalára szülőként, mert látjuk mennyire élvezi, bírja, érti már az egészet. De ha túl sok varázslat és program terheli, továbbra is könnyen kiborulhat. Érdemes kitartani a kialakított szokásaink mellett és azokat formálni.
Egy izgalmas korszak kezdete a 8. életév, ekkortól ugyanis elkezd bekapcsolódni “felnőttként” az ünnepi készülődésbe és már maga is formálni kezdi a családi szokásokat. Már magától is tudja, mikor mi következik, mikor mit és hoygan csinálunk. Keresi a megszokott illatokat, ízeket, tevékenységeket és ajándékokat készít.
Képes felidézni a korábbi ünnepeket. Még hisz a varázslatban, de már kezd egyre jobban belefolyni – majd teljesen átveszi – az ünnepi varázs megteremtésének titkait. Ha ügyesen vezettük, ez egy szép megérkezés, de lehet a nagy csalódások ideje is.
Nem kell mindent jól csinálni. Nem kell mindent megvalósítani. Tudni kell nemet mondani. Találd meg a saját családod ritmusát, és abban vezesd gyermekedet kéz a kézben. Minden más idővel szépen a helyére kerül.
Fontos témát pedzeget az ONAP tervezete, amiről máig (2025.02.22.) lehetett véleményt formálni. A tervezet az óvoda és az iskola közötti átmenetet hivatott megkönnyíteni, két sarokköve szerint az óvodák tanköteles korú
Véget ért a nyár, de kimaxolnád még? Ha intézményt kezdtek, ne tedd! Kezdd el időben a visszarázódást az intézményi mindennapokba! Nehéz véget vetni a nyárnak, a kötetlen időbeosztásnak, búcsút inteni
Hogyan ünnepelj kisgyermekeddel? Megért ő ebből bármit is? Hát persze! Számos lehetőség van a kezedben ahhoz, hogy megmutasd neki az ő nyelvén Szent István és az államalapítás történetét. Hoztam neked
Mi így meséljük a Mikulás történetét! Fontos tudnod, hogy mi, a férjemmel, eleve azzal tudtunk azonosulni, hogy ne „hazudjunk nagyot” a gyerekeknek, ugyanakkor tartsuk meg a varázsát ennek az időszaknak.
Eleged van a karácsonyi játékdömpingből és előre tudod, hogy mikor robban a hisztibomba? Elkerülhetetlen a családlátogatás, a programáradat az ünnepi időszakban? Szeretnél végre nyugodt ünnepeket, betalált ajándékokat, mégis életszerű megoldásokat a megvalósításhoz?
Ha igen, Montessori megoldásai a segítségedre lesznek!
Manapság az ünnepi időszak sokmindenről szól, de egyre kevesebb olyan értékről, amelyekkel valóban foglalkoznunk kellene ilyenkor.
TEREMTS EMLÉKEKET, TANÍTS SZERETETET!
