Szülinap Montessori módra – otthon

Ti hogyan ünnepelitek otthon a születésnapokat? Vannak hagyományaitok? Vagy épp most gondolkodtok rajta, hogyan lehetne tartalmasan ünnepelni? Elmesélem, mi hogyan ünnepelünk otthon, Montessori módra!

Mielőtt belemennék a megvalósítás részleteibe, megmutatom, hogy ünneplünk egy Montessori intézményben.

A pedagógia egyik alappilére, hogy folyamatokban gondolkodunk; ennek megfelelően mindent igyekszünk holisztikusan megmutatni, megtanítani gyermekeinknek. A szülinapokat egy rituáléval ünnepeljük, amely során szemléltetjük az idő múlását, a bolygók mozgását, mindeközben betekintést nyerünk az ünnepelt addigi életébe, átéljük vele együtt ennek a napnak a varázsát.

Hogy zajlik az ünneplés? Mi a menete?

Körbe ülünk, a kör közepére teszünk egy, a napot szimbolizáló tárgyat. Van, aki gyertyát gyújt, mások kör alakú szőnyeget vagy nap formában kirakott hónapokat, esetleg évkört (hónapok körbe) használ. Ebben eltérünk. Az ünnepeltet megkérjük, hogy álljon fel és vegye a kezébe a földgömböt. Elmondjuk, hogy az ott a nap, ő pedig a föld. A bolyónk éppen egy év alatt kerüli meg a napot. Megkérjük, hogy induljon el, s lassan tegyen egy kört a nap körül; közben mesélni kezdünk életének eseményeiről, születésétől egy éves koráig. Amikor körbe ért, leteszünk egy fényképet egy éves korából (születéséhez is tehetünk). Emlékeztetjük, hogy most megkerülte a Napot a Föld, eltelt egy év. Letesszük a képet, s megkérjük, hogy induljon útnak ismét. Így teszünk minden kör végén, míg el nem ér addig az életkorig, ahol most tart.

A megvalósításhoz mind más eszközöket használunk, ahogy a képeken is láthatjátok.

Mi így ünneplünk otthon, Montessori módra:

Tekintve, hogy gyerekeink 2,3 és 4 évesek tudjuk, hogy még nem képesek izgalmi állapotban a kivárásra hosszú ideig. Éppen ezért nem is küzdünk ez ellen, reggel felköszöntjük az ünnepeltet! Szűk családi körben (tesó és mi, szülők) tortázunk és gyertyát fújunk reggelihez, aztán ajándékozunk. Fontos, hogy a tesók (és többnyire mi is) saját készítésű ajándékot adunk – idén Manci fa gyöngyből fűzött karkötőt Mincinek. Nagyon koncentráltan dolgozott, megtervezte, precízen elkészítette. Becsomagolta, napokig dugdosta, titokban tartotta – hatalmas meló ez tőle! Meg is lett a gyümölcse, Minci el se akarta hinni, hogy ezt ő készítette, annyira szép lett és tetszett neki. Öleléssel és puszikkal köszönte meg, Manci pedig napokkal később is emlegeti, olyan büszke magára. ?

Sokféleképp követjük az idő múlását (holisztikusan). Egy év alatt változik az idő, másik évet írunk; a testünk megnő, amit súlyban és magasságban is megfigyelhetünk; változik  hajunk hossza, az arcunk, az ízlésünk. Ezeket mind követheted gyermekeiddel év közben!

A reggeli örömködést követően elkezdik felfedezni, mi minden változik a születésnap miatt. Napokkal, sőt, van, hogy hónapokkal előtte elkezdik számolgatni a napokat szülinapjaik előtt. Ezt lineáris naptárban teszik, ahova a csalási szülinapokat tartjuk számon – többek közt. Ennek részleteiről itt olvashatsz és le is töltheted sajátodat! A születésnapjaikon sokkal többet foglalkoznak a naptárral; végig nézik mennyi idő telt el az évből, milyen évet írunk, milyen évszakban vagyunk épp és megállapítják, hogy tavaly is épp ugyanekkor volt ? Mindig csodálattal tölt el, mi mindent tanulnak indirekt módon! Manci (2,5) már most úgy megy végig a naptáron, hogy sorban tudja a születésnapokat, s hogy melyik hónappal zárulnak és kezdődnek az évszakok (“itt van az én szülinapom, a nyár első hónapjában”). Hogyan? Egyszerűen elérhető számukra a naptár, így bármikor bogarászhatja, kérdezhet – s ezekben a pillanatokban meg is van a kellő fogékonysága arra, hogy megjegyezze.

A naptár mellett Montessori születésnapos táblával is követjük az évek számát. Ennek lényege, hogy annyi fa golyó van a gyermek képe alatt, ahány éves. Elképesztő izgalommal jár, amikor évente egyszer új golyó kerül fel 🙂 Valójában a képet is érdemes lenne aktualizálni, de mi ezt most nem tetük meg. Év közben is folyamatosan fogdossák és számolgatják éveik számát; nagyon jó elmélyítése ez mennyiségi fogalmuknak is.

Ha ez nem volna elég, már szaladunk is a mérleghez és a magasságmérőhöz, hogy lássuk, mi változott egy év alatt. A magasságmérőn látják jobban, itt megjelöljük levélkékkel, ki mikor mekkora volt. Lejjebb az is rajta van, mekkorák voltak, amikor felálltak; nagyon sokat nézegetik a mai napig – oda mérik a babáikat, magukat korábbi magaságukhoz. Érdekes látni  nekünk is, hogy mennyire más a két gyerkőc növekedése (is). Manci most akkora, mint Minci 3 évesen volt, pedig még fél év van 3. születésnapjáig.

A COVID helyzet végett most magunkban, máskor a családi vagy baráti szülinapozáson (vagy mindegyiken) járjuk végig az évköröket. Most éppen nem volt kedve Mincinek megfogni a földgömböt, mert egyensúlyozni szeretett volna, de normál esetben mi is használunk földgömböt vagy labdát jelképesen. Szerencsére nagy volt az egyetértés a lányok között, ugyanis Manci is szeretett volna körbe járni Mincivel, de ugye ezt csak a szülinaposnak kellene …  Már készültem lelkileg a sírás meghallgatásra, de Minci még örült is neki, úgyhogy én sem ellenkeztem.

Van egy kör alakú szőnyegünk, mi ezt szoktuk használni. A közepére teszem a születéskori képét, majd mindig egy sorral feljebb az egy, majd a többi évhez tartozó képeket. Arra törekszem, hogy legyen egy fotó a születésnapjairól, és egy-egy a legfontosabb, abban az évben történt eseményekről. Pl. az idei évben felkerült egy ovikezdős kép is a palettára. ?

Ebben az életkorban (0-6) amúgy is nagyon szeretnek az életükről és kisbabakorukról hallani a gyerekek. Nem véletlen, hogy ezt a szokást szeretik a legjobban mind közül! Minci konkrétan csigatempóban megy körbe, mert tudja, hogy addig mesélek az adott évről, míg körbe nem ér és szeret minél több mindent hallani, sőt, néha kérdez és idén először ő is idézett fel számára fontos emlékeket, amiket én nem említettem meg – az ilyen esetek mindig jó alkalmak arra, hogy bepillantást nyerjünk a számára fontos dolgokba, a véleményére, a nézőpontjaiba.

Maci megkérdezte, hogy mol volt ő az első évben. Erre a kérdésre – és azokra, amikor olyan időkből kérdeznek, ami születésük előtti – azt szoktuk mondani, hogy “akkor még a szívünkben voltál”. Ez annyira tetszett neki, hogy többször is emlegette és eljátszotta a babájával, hogy a szívében volt; közben ölelgette, szeretgette. ?

Azzal, hogy felidézzük egy adott év eseményeit, mi is részeseivé válunk az ünnepelt születésnapjának. Visszaemlékezünk, újra átéljük azokat az időket … Nosztalgiázunk, nevetgélünk, vagy épp megismerjük az addig ismeretlen részleteket életéből. Ez az, amitől csodálatos ez a szokás. Akár családi körben, akár barátokkal vagy zsúron járjuk az évköröket, különleges légkör alakul ki közben – egy elcsendesült, meghitt, empatikus közeg.

A megvalósítás rajtatok múlik, nem kell hozzá semmilyen extra vagy méreg drága eszköz. Csak egy elhatározás kell, hogy így szeretnétek ünnepelni. ?