Biztosan észre vetted már, hogy süket fülekre talál, ha azt mondod kisgyermekednek: “ne csináld”, “nem szabad”, “ne nyúlj hozzá”; de legalábbis jó sokszor el kell mondanod, hogy (látszólag) célba érjen. Mindennek megvan az oka.
AZT TANÍTSD, MIÉRT NE CSINÁLJA
A tiltás abszolút kontraproduktívan működik a kisgyermek esetében. Minél többször mondod neki, hogy ne csináljon valamit, annál biztosabban azt fogod elérni, hogy előtted nem fogja csinálni. Azonban a kíváncsisága, dacolása, belső hangja azt súgja majd neki: csinálnom kell! Most nem lát, akkor lehet. Hogy miért történik mindez? Azért mert nem tanítottad meg neki a legfontosabbakat: miért ne csinálja az adott dolgot és hogyan csinálhatja/tapasztalhatja meg mégis.
A logikus gondolkodás 6 éves kor körül kezd kialakulni a gyermekekben, addig az érzelmeik irányítják őket és megtapasztalás útján tanulnak. Megtapasztalás, AKKOR ÉS OTT célszavak, tőmondatok, konklúzió – ez a tanítás útja 6 éves kor alatt. Éppen ezért csupán szavakkal nem érsz célt, hiába mondod el neki, hogy “Édes fiam, megéget a tűzhely, ha hozzányúlsz!”, a kíváncsiságát, az érzékszerveit nem elégítetted ki, nem tapasztalta meg amit szeretett volna. Nem fog tántorítani, előbb-utóbb elkezd kicselezni, hogy kipróbálhassa. Fontos, hogy megértsd ennek jelentőségét, hiszen később ez az, ami hazugsággá alakul.
MIT TEHETSZ, HOGY ELKERÜLD A BALESETEKET, DE KIELÉGÍTSD A KÍVÁNCSISÁGÁT?
A gyermeknek hatalmas szüksége van arra, hogy megtapasztalja a világ dolgait, hiszen ezekre a tapasztalataira épül majd tudása. Ne értsd félre, természetesen nem kell megégetni a gyerek kezét, de megfelelő kreativitással meg tudod neki mutatni azt, miért nem engedsz meg neki bizonyos dolgokat.
Például az említett esetben a szemléltetéshez használhatsz hideg és meleg vizes poharakat, amiket a gyermek megfoghat. Ez után vegyetek elő egy forró vizes bögrét! Lassan közelítheted a kezét, megfoghatja a forró gőzt. A lényeg, hogy mindig az érzékszerveinek tedd lehetővé az észlelést, így elmélyíted benne, mi az ok, amiért nem jó bizonyos dolgokat csinálni, ezeket pedig nem a tiltás, hanem belső késztetésből nem fogja később sem megtenni. Ezt nevezzük belsővé válásnak.
KISGYERMEKEKNÉL ÍGY ÉLD TÚL A SZÁJBA VEVÉS IDŐSZAKÁT
Kisgyermekek esetében az, hogy a szájába veszi a dolgokat, szintén a megtapasztalás része és ezt addig fogja csinálni, amíg a kíváncsiságát ki nem elégíti. Törekedj arra, hogy megtanítsd neki, mi az, amit a szájába tehet és mi az, amit nem. Mindemellett érdemes mindig magatoknál tartani valamit, amit a szájába vehet. Ha felvesz egy kavicsot és a szájához akarja emelni, tedd közé a kezdet és mondd neki, hogy megfogdoshatja, ráléphet, megkopogtathatja, de a szájába nem való.
Légy következetes és a megértő. Nagyon sokszor el kell majd mondanod ezt gyermekednek, mindig nyugodt hangon, higgadtan. Lehet, hogy tízszer, hússzor is oda kell majd tenned a kezed a szája elé (percenként …), és valószínűleg sokszor el kell majd venned végül tőle például a követ, ő pedig sírni fog. Ilyenkor öleld meg, mondd el neki, hogy megérted, hogy szomorú, de sajnos ezt nem teheti. Ha megélte az érzelmet, tereld el a figyelmét valamivel 😉 Erről bővebben olvashatsz a Kapcsolódó Nevelés „ sírásmeghallgatás” eszközeként.
Közben otthon érdemes arra törekedned, hogy minél több mindent a szájába vehessen. Kóstoltass vele különböző textúrájú, méretű, formájú ételeket, szerezz be fajátékokat, csupa olyan dolgot, amit nem tud lenyelni, de nyugodtan rágcsálhat-ízlelgethet. Ezzel segíted, hogy mielőbb kielégítse a kíváncsiságát.