Imádom a gyerekem, de mit kezdjek vele itthon 0-24? Nem tudok dolgozni tőle! Hogyan kössem le foglalkozások nélkül? Hogyan biztosítsak neki elegendő mozgást a lakásban? Én nem vagyok tanár, nem tudom hogyan tanítsam; félek, miattam marad le a tanulásban. Hogyan éljünk együtt bezárva? Mind más korosztály, más munka, más életritmus vagyunk …

A jelenlegi helyzet mindnyájunknak új, idősektől az egész kicsikig. Nem éltünk még meg hasonlót sem. Hiába írják az oldalak, hogy ne félj, ne pánikolj, maradj higgadt. Amikor az ember tehetetlen, kiszolgáltatott, esetleg állás nélkül is maradt ÉS mindemellett a nyakába szakad a családja egy teljesen ismeretlen helyzetben … jobb, ha nem szól hozzánk senki, nem hogy még nyugtasson …

Nekünk, felnőtteknek is kell idő, hogy átálljon az agyunk, a lelkünk az új befogadására és megoldására. Ne várd magadtól, hogy azonnal sínen menjen minden és a gyermekedtől se, hogy jobban kezelje a helyzetet, amit neked sem könnyű.
Segítünk átvészelni ezt az időszakot! A következő hetekben cikksorozatban vesszük pontról pontra – alkalmazkodva az aktuális járványügyi intézkedésekhez -, milyen eszközökkel, módszerekkel lehet a leggördülékenyebben átvészelni ami ránk vár. Mert nem vagy egyedül!
Ha túl vagy az első sokkhatáson, letisztult, kinek mik lesznek az igényei (kinek kell tanulnia, dolgoznia, ki veszíti el az állását, stb.), kezdhettek EGYÜTT dolgozni a megoldásokon.
Nézzük az első lépéseket!

1. Először tedd rendbe a gondolataid, az érzéseid, a benned kavargó dolgokat mondd ki, beszéld meg valakivel. Oldd fel, ahogy neked jól esik.

(Pálinka, csoki, sírás, mindent bevethetsz.)
Ha a szokott megoldások nem segítenek és az újak sem hoznak azonnali eredményt, elkezdünk egyre jobban szorongani. Ez normális reakció krízishelyzetben. (Peer Krisztina, pszichológus) Hiába is akarjuk titkolni ezt, akik közel állnak hozzánk, de főleg a gyerekeink szavak nélkül is érzik ezt rajtunk. kezdheted stabilizálni az otthon kialakult krízishelyzetet, hogy magadat lehiggasztod. Tudtad, hogy a szorongás bizonyos fázisai segítik a hatékony megoldás megtalálását?

2. Beszéld meg gyermekeddel, ami benned zajlik! Életkortól függetlenül! És hallgasd meg őt is!

Nagyon fontos, hogy beszélj gyermekeddel az érzéseidről! Figyelj oda, hogy számára befogadható formában oszd meg vele azokat, ne ijeszd meg, kezeld partnerként. Valójában fogalmunk sincs, őket mi aggasztja, mi foglalkoztatja, hogyan értelmezik, ami körülöttük zajlik. Hogy megértsd, mire gondolok, íme néhány példa a közelmúltból:
A minap az egyik villamoson az alábbi szituáció zajlott le egy Anyuka és a 7 éves kislánya között:
kislány: „Anya, nekünk is kell majd szájmaszkot hordani?”
Anya: „Most még nem, később valószínűleg igen.”
kislány: „De én nem akarom!”
Anya: „Pedig muszáj lesz.”
kislány: „De én nem akarom!!!” – sírni kezd.
Anya: „Miért nem szeretnéd hordani?”
kislány: „Ha kiesik a fogam, nem tudom majd megmutatni az osztálytársaimnak! Hogyan veszem majd ki onnan?”
Szintén egy tömegközlekedésen látott szituáció (Anyuka és 5 éves kisfia között):
kisfiú: „Anya, mi mikor fogunk szájmaszkot venni?”
Anya: „Nem tudom, hamarosan.”
kisfiú: „Akkor én feketét szeretnék és olyat, amivel mély hangom lesz, hogy olyan legyek, mint Darth Vader!”

3. Közösen alakítsátok ki az új szabályokat, napirendet, beosztást.

Vedd ő(ke)t komolyan! Legyen épp akkora beleszólása a szabályalkotásba, mint nektek, felnőtteknek.
Üljetek le az étkezőasztalhoz, vagy körbe a szőnyegen és tartsatok családi kupaktanácsot! Ha még túl kicsi az íráshoz, rajzoljátok le, ami a papírra kerül ÉS írjátok is rá egy szóval, ami rákerül.
Legyenek közös feladatok, amik kiosztásra kerülnek (pl. mosogatás) és legyen meg mindenkinek a saját kötelező feladata (akkor is, ha nem intézményesített, legyen pl. kötelező játékidő, vagy amit ő választ).
Csoportosítsatok! Közös feladatok, egyéni feladatok. Ezeken belül kötelező és választható teendők. Mozgásidő és szabadidő meghatározása is fontos. És persze az egyéni, rátok jellemző fontos időtöltések.

4. Mind tartsátok be az új szabályokat, napirendet!

A napirend kialakításáról itt olvashatsz bővebben.

5. Ne légy szigorú, ne legyenek irreális elvárásaid!

Ez egy folyamat. Nem fog egyik napról a másikra megvalósulni, amit elterveztek. Valószínűleg nem találjátok meg elsőre a legjobb utat, de ezt ne kudarcként éljétek meg, merjetek változtatni! De mindig közösen 💗

6. Tudnod kell, hogy ez még csak a kezdet. Készülj fel rá tudatosan, kezeld higgadtan.

A gyerekeink később, napok, hetek múlva realizálják majd, hogy ez az állapot nem annyira átmeneti. Lesznek mélypontok, amiken ők és mi, felnőttek is átesünk majd.
De ne aggódj! Együtt könnyebb átvészelni!

Számíthatsz ránk, az ÖsztönAnyu csapatára!

Egyéni, online konzultációt kérhetsz tőlünk, ahol a TI élethelyzetetekre fókuszálva segítünk megoldásokat találni.
Jelentkezz e-mailben!